Szerelmes történetek *-*

FIZIKA ÓRÁN

Fizika óra volt,s ő mellettem ült.Vége volt az órának,s egyben a napnak is.Elkérte a matek házit,s adott egy puszit az arcomra.Elakartam mondani neki,h szeretem,de ő nem úgy néz rám.Telnek a napok,évek,s ő most veszi át az érettségit,s rám mosolyog,nyom egy puszit az arcomra.Telnek az évek,már szebb,hosszabb és szebb a haja is.Már a diplomáját veszi át,s még mindig nem csak barátságot akarok.Rám mosolyog,s nyom egy puszit az arcomra.Rengeteg idő telt el,minden héten beszéltünk telefonon,s elakarom neki mondani,hogy szeretem.És ekkor megkapom a szörnyű hírt,ott állom a koporsója felett,ami nyitott,s látom szép,fehér arcát,s már nem nyom puszit az arcomra,nem mondhatom el neki,hogy szeretem.Sírva kirohanok,s felmegyek a szobájába,s megtalálom a naplóját,miben ez áll:Rám mosolygott,és én nem tudom megmondani neki hogy szeretem,mert ő nem így néz rám,én azt tudom... 

 

Egy lány megkérdezte....

Egy lány megkérdezte a barátját hogy csinos-e?

A fiú azt mondta nem.

A lány megkérdezte hogy szeretne-e vele lenni örökké?

A fiú válasza nem.Megkérdezte hogyha ő elmenne sírna?

A fiú azt válaszolta,hogy nem.

Eleget hallott,ezért elment,könnyek csorogtak le az arcán,de a fiú elkapta a lányt és ezt mondta:nem vagy csinos te gyönyörű vagy!Nem azt szeretnék veled lenni örökké,veled AKAROK lenni örökké!!!Ha elmennél nem sírnék hanem.......MEGHALNÉK!!<3

Véres csók.....

Volt egy lány, aki nagyon szeretett egy fiút és fordítva is így volt, de a lány félt az első csóktól, mert ő még sose csókolózott. Amikor a fiú meg akarta csókolni a lányt a lány mindig ellökte magától. A fiúnak ez nem nagyon tetszett épp ezért el is váltak útjaik. A lány nagyon dühös volt magára és csak magát hibáztatta, mert nem engedte h megcsókolják. A lány teljes lelki beteg lett. Egy hónap múlva a lány meglát két párt csókolózni és megáll, fölismeri a pulóvert a fiún Ő volt az hisz tudta, hogy még ő vette neki. A könnyei, mint a záporeső úgy elkezdett sírni. A fiú hátrafordult, de nem ő volt az, hanem egy másik fiú a lány valamennyi megnyugvást érzett, de még mindig nagyon el volt keseredve. Hazament és a bejárat előtt egy vörös rózsát talált, ami már majdnem fekete volt és egy kis cetli volt mellette. A lány fölemeli a cetlit, de hirtelen eldobja, mert véres lett a keze. Letörli a vért selymes kezéről és megnézi a levélkét. Ez ált benne: ?Ma éjfélkor a padnál? A lány sokat nem értett a levélből, de elment éjfélkor a padhoz. Kicsit félt, hogy mi fog történi, mert nem volt senki egy lélek se volt a környéken. Egyszer csak meglát valakit mivel nagyon sötét volt nem látta, hogy ki az. Közelebb jön, a lány szíve olyan szervesen dobog, hogy majd kiugrott a helyéről. Egyszer csak elcsattan a csók és mire leveszi a lány ajkáról a fiú az ajkát a lány összeesett. A fiú elfutott, reggel egy másik lány talál rá ismerős volt neki az arc, de mivel vérbe fagyott ajkáról elmosódott a vér minden hová ezért nem volt benne biztos, hogy ismeri e, de mindegy nem foglakozott vele hívta a mentőket. A lányt kétszer kellet újraéleszteni és egy hónapig az intenzíven feküdt kómába. Három hónapra rá teljesen rendbe jött és mindenre emlékezett, mindent tisztán el tudott mesélni. A lány nagyon fél mindentől a szíve és lelke összedőlt. A lány sose tudta csak sejtette, hogy a fiú lehetett az, aki megcsókolta. De ez már rejtély lesz mindörökké.

Meghalni csak miatta!

Volt egy lány ki szeretett egy fiú,ebből a szerelemből nem volt kiút.A lány egy ideig nagyon szerette,majd kis időre, elfelejtette.A lánynak volt új szerelme,de, a fiút nem feledte,Elmúlt a szerelem,s a lányban megerősödött a régi érzelem,Találkoztak hétvégente,a fiú nem tudta hogy ő a lány szerelme.Hogy a fiúnak tetszett a lány az már csak talány.Többen mondták, hogy a fiú szereti,de, nem nagyon keresi.Egyszer egy őszi napon,a fiú szerelmes lett nagyon.Látta a lány a fiút mással ölelkezni,forrón szenvedélyesen csókolózni.A lány nem bírta szenvedett,gondolta másik fiút kereshet.Hetek teltek el a lány feladta,és leugrott a hideg habokba.A fiú hallotta a halál hírét,futva rohant a temetőbe és sírt.Rájött mást nem szeret,és hogy nála jobbat soha nem kereshet.

Barátságból szerelem ...

Volt egy lány és egy fiú. Már az óvodában nagyon jó barátok voltak. Elkerültek iskolába és egy osztályba került a srác és a lány. A lány egyik nap nagyon szerelmes lett a fiúba, de a fiúnak volt barátnője és szegény lánynak minden nap végig kellet néznie, hogy megy az idő és a srác meg az a lány még midig együtt vannak és ölelkeznek, csókolóznak.  Egyik nap aztán vette az erőt és elmondta neki hogy ő tetőtől talpig szerelmes belé. a Srác nagyot nézett és gonosz nézéssel a lány szemébe nézett és csak ennyit mondott ?ennyit ér egy barátság, mert te csak mindenkibe a szerelmet keresed, soha többé ne szólj hozzám.?  A lány sírva futott el, átsírta miatta az éjszakákat és nagyon összetört a szíve. Telt múlt az idő a lány nem mozdult a szobájából, és csak sírt. Egyik este fogott egy papírt és egy tollat és levelet írt.

?szia. te ismertél a legjobban, te tudtad minden titkom, te voltál az, aki segített a bajban. De most végre kimondom érzéseimet és letámadsz, mert te mást szeretsz.  Bocsáss meg, ha megbántottalak, de már nem bírtam tovább hisz oly szép vagy és imádlak. Inkább választod azt a lányt, aki minden nap a mozi melletti parkolóba megcsal, mint engem, akit már 4 éves korod óta ismersz, és csak téged szeret. De felejts is el, ne is gondolj rám többé. Mikor ezt a levelet megkapod én már föntről foglak figyelni és még mindig SZERETNI.?

Ő rám néz és mosolyog ...

Fizika óra van, én mellette ülök. Nézem a fénylő, bársonyos haját, a gyönyörű szemét, a szép kezét.
 Ő rám néz, és mosolyog. De Ő nem úgy néz rám, Ő csak az úgymond "legjobb barátom". Vége az órának, vége a napnak, Ő átjön hozzám elkérni a matekfüzetem.
Én odaadom neki, Ő rám mosolyog, az arcomra nyom egy puszit, és azt mondja, köszi!
Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom Őt, és hogy nem akarom,
 hogy csak barátok legyünk, de Ő nem így néz rám
és én ezt tudom. Másnap találkozunk a suliban, mellette ülök, sír... Sír, mert szakított a barátjával
Én megvigasztalom, ő átölel érzem, hogy majd kiugrik a szívem. Egy órán keresztül a karomban fekszik, aztán rám mosolyog, az arcomra nyom egy puszit és azt mondja,
köszi. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom,
hogy csak barát legyünk, de ő nem így néz rám és én ezt tudom. Telnek a napok, az évek, látom hosszú talárban, az érettségin, látom, amikor átveszi a bizonyítványát.
Ő rám mosolyog... Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt,
és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom. Együtt megyünk a főiskolára, de telnek az évek, és már a diplomaosztón találom magam.
Ő még szebb, hosszabb és szebb a haja, az arca, gyönyörű nő. Az utolsó nap ő rám mosolyog,
az arcomra nyom egy puszit. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt,
és hogy nem akarom hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom. Eltelik rengeteg idő, én minden héten beszélek vele telefon. És megkapom a szörnyű hírt...
Ott állok a koporsójánál, ami nyitva van, látom a fehér gyönyörű arcát. Potyognak a könnyeim.
Már nem mosolyog rám, és már nem is kapok tőle puszit... El akarom neki mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom,
hogy csak barátok legyünk, de ő már nem tudhatja ezt. Később felmegyek a szobájába,
és megtalálom a naplóját, és a következőket olvasom: " Rám mosolyog, az arcára nyomok egy puszit...
El akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom,
hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom..."

Egy barna fiú és egy barna lány ...

"Volt egy nagyon gyönyörű pár, egy barna fiú és egy barna lány.
Boldogok voltak hosszú éveken át, bár csak ilyen lenne az egész világ!
Igen, ...de örökké semmi sem tarthat, a fiú útja másfelé haladt, szerelmük most már csak egy emlék maradt.
Egy álomszép álom foszlott szerte, a lány zsebkendője könnyeit nyelte, körülötte megváltozott minden, sajnos ő nem felejt könnyen.
Aki most ránéz az utcán, azt kérdi magától; "Miért?"
- Hisz nemrég még majdnem repült a boldogságtól, most pedig épp, hogy nem hal a szomorúságtól.
Már elteltek hosszú-hosszú hónapok, s a lány azóta is egy srác miatt zokog.
Egy srác miatt ki most másra mosolyog, s másnak küldözget óriási virágcsokrot.
Szerették egymást hosszú éveken át, nem mondták, hogy elhervadt a virág.
Fájdalom s könny ragyogott a szemében, hát nem jutottam eszedbe 1-szer sem?
Már mások ülnek kis piros padunkon, olyanok akik szerelmesek és boldogok nagyon.
Kár, hogy már engem nem tudsz szeretni, és sikerült ily hamar elfelejteni.
Nekem ez nem megy ily könnyen, még most is emiatt folyik könnyem.
Mire e levél hozzád elérkezik a síró kislány már nem létezik! Nem láttál hulló csillagot?
Én voltam az ki eltávozott!
A temetőben egy harang fájdalmában kondul, a sok kisírt szem, a kis sír felé fordul, a sírban egy lány nyugodt, ki már hónapok óta nem mosolygott.
Erdő mélyén egy kis híd alatt találtak rá, de sajnos késő volt már!
A srác éppen kihívóan mosolygott egy szőke lány szemébe, mikor a postás levelet adott kezébe.
A levél hangulata boldogtalan volt egy lány szerelméről és haláláról szólt!
A fiú könnyes szemmel meredt a papírra, őrülten futott a temetőbe, sírva.
Zokogva rogyott a kis sír előtt térdre, ráborult bocsánatot kérve.
Rájött nem kellett más szerelme, csak azt az egy lányt szerette.
Sírva átkozta magát, miért nem jött előbb erre rá.
Szél fújt át az éji temetőn, és a fiú bánatosan, fejét a kis sírról felemelte.
Fájdalmas hangon valaki megszólalt: "S Z E R E T L E K ."
A fiú ráismert a hangra, majd újra ráborult a kis sírra. "Bocsáss meg nekem." 

 

 

Elvesztett mindent,amit szeretett...

Volt egy lány ki kereste a boldogságát.Nyughatatlan volt és szabad.Mindig szabadnak vallotta magát amire nagyon büszke is volt.Nagyon szerette édesanyjat aki egyedül nevelte őt.Egyszer egy szórakozóhelyen megismert egy fiút.Nem szeretett volna sohasem szerelmes lenni de még is ott volt a fiúval mert valami megfogta.A fiúnak gyönyörű szép kék szeme volt lógós nadrágja valamiféle márkás pólüja és érdekesen befűzött szintén márkás öve.Baseball sapka takarta barna kissé hosszú haját.A fiú megcsókolta a lányt.A lány ellökte magától és azt mondta:"Én szabad vagyok!" A fiú hasonló kinézetű barátaira nézett felnevetett és közbe ezt mondta:"Kislány senki nem mondta azt, hogy nem vagy az!Éld csak az életed mi eltöltöttünk egy szép estét ennél lehet akar szebb esténk is-kacsintott a lányra és folytatta-én is szabad vagyok és nem áll szándékomba ezen változtatni!" A lány kicsit csalódott volt, hogy a fiú ezt mondta,hisz arra várt,hogy a fiú kicsit udvaroljon neki.De a lány észre sem vette,hogy a szabadságát veszti el avval hogy mit sem törődve a laza sráccal együtt volt egész éjszaka.Arra gondolt,hogy jót bulizik vele és enniy,csókolóztak és még telefonszámot is váltottak.A lánynak kicsit hamarabb hazakellett mennie mert jött egy telefon hogy az annyira szeretett édesanyja kivel baratnők voltak meghalt...A lány megkérte a fiút hogy ha gondol rá hívja fel.Eltemették 5napra rá az édesanyjat akkor másra nem tudott gondolni de telt az idő és a lány észrevette, hogy a fiú nem telefonál.A lány a nagymamájához került és ott élt.Fél évre rá a lány bátorságot vett és felhívta a fiút.A fiú azt mondta h találkozzanak azon a szórakozóhelyen,ahol azelött összefutottak és egy nagyon szép estét töltöttek el.A lány úgy érzte fél év után újra boldog órákkal a buli elött elkezdett készülődni.A lány elment a barátnőjéhez és elindultak a buliba.A lánynak remegett a keze és érezte,hogy a fiú ott lesz és újra szép estének nézett elé.A lány bele se gondolt h már fél éve nem szabad mert rabul ejtette a fiú.Megerkeztek a lány berohant a WC-re és megigazította haját és a sminkjét.Megfogta barátnője kezét és elindultak a pult felé nem volt senki ismerős ott,de hirtelen megfordult valaki és ismerös szempár kacsintott rá.A fiú volt egy másik barátjával a fiú barátja elhívta a lány barátnőjét.A lány szépen mosolygott a fiú megfogta a lány kezét és így szólt nevetve:"Kislány szabad vagy még?" A lány elgondolkozott...Mélyen és belegondolt,hogy fél éve az anyukáját és a szabadságát egy napon vesztette el.
A lány reszkető hanggal így szólt:"Persze,hogy szabad!"Mosolygott és úgy gondolta,hogy a fiú nem tudhatja azt,hogy szereti.A fiú rámosolygott és azt mondta:"Hát én megmondom neked őszintén azért nem kerestelek mert elhagytam a kabátomat amiben a telefonszámod volt.Sajnálom."A lány elmosolyodott.A fiú kihívta őt és sétáltak egy nagyot a lány elmondta,hogy mi mindenbe változott meg az élete fél év alatt.Vége lett a bulinak a lányt haza kísérte a fiú és megkérdezte:"Kislány te szeretnél valamit tőlem vagy inkább maradsz szabad?" A lány tenyere izzadt lett hisz úgy érezte ha kell mindent felad a fiúért,de mi van ha a fiúnak nem kell ő?A lány bátor lett és azt mondta:"Félre teszem a szabadságom..." A fiú boldogan megcsókolta a lányt.A lány úgy érezte visszakapta a szabadságot és büszkén gondolt arra,hogy az anyukája figyeli valahonnan őt és boldog.A lány és a fiú éveken át együtt voltak s közben felnőttek.A fiú egyik reggel arra ébred,hogy nem kell neki senki sem.Egy levéllel otthagyta a lányt.
"Ne haragudj kicsilány,de valami fojtogat,valami olyan amire azt hiszem te szoktattál rá.
Folytogat és nem akarja,hogy itt maradjak.Ez azt hiszem a Szabadság.És a mai napig ezt nem éreztem.Azt sem éreztem a mai napig,hogy felőlem a szerelem kihűlt.Imádlak drágám
úgy mint még senkit sem, de érsd meg ez már nem ugyanaz.Megváltozott és elmúlt.
örökre szeretlek kicsim!"
A lány könnyekkel teli szemekkel elindult elindult keresni párját egyetlen szóért ami gyötörte lelkét:Miért?És érezte,tudta,hogy hol lesz elment a szórakozóhelyre.Ott találta valóban a fiút.Ott volt a barátnőjével.Átkarolták egymást.A lány elrohant a fiú látta és megállította meg sem szólalt de térdre borulva el kezdett sírni...A lány éles hangon megszólalt:"Miért?" A fiú erre azt mondta hogy megbolondult,és hogy ez már több hónapja így megy.A lány ellökte magától a fiút és elindult,elindult.Soha senki nem látta többé csak egyszer.Egyszer bekapcsolta a fiú a TV-t és látta,hogy a lány van benne.A lány aki Ausztráliába utazó repülőn megölte magát és egy levél volt a kezében.
Óh, Istenem.Nem értem mit tettem ami engem ennyire tönkretett.Nem értem mivel érdemeltem ezt én még.Mindenem elveszett semmim nincsen.Se édesanyám,se szabadságom,se az akit a világon a legjobban szerettem.Miért?
A fiú a lány sírjára borulva rájött hogy,tönkre tette a lányt és elvette magától is az életét mert nem akart abban a tudatban élni,hogy a lány miatta halt meg,és miatta szenvedett.

Bocsáss meg!!!

1 FEJEZET
Volt egy fiu s volt egy lány,
szerették egymást egyszerűen imádták.
Nem lehetett olyan napot mondani,mikor nem látták egymást!
Bármit megtettek,csak hogy együtt lehessenek!
De örökre nem tarthat minden!
Mikor jött egy levél a lány postaládájába,
azóta minden megváltozott...
Teltek a napok-hetek, az emberek,
kérdezték egymást -Hol vannak ezek?
Senki sem tudta, hogy már nem boldog az egyik!
A lány kiment az utcára sétálni egy kicsit,
az egyik öregember megálította a lányt, s
kérdezte: Mért nem mosolyogsz kicsi lány?
Hisz eddig minden nap boldog voltál
most mi változott ekkorát?
A lány megsem tudott szólalni, sírás folytogatta!
Az öregember innen már tudhatta!!
Leültette a lányt mellé, s kezdte faggatni,
a történet lényegét!
Ugye már nem vagytok együtt? Nem! De nem is érdekel!
Ilyet ne mondj, hisz a szíved még mindig miatta zokog!
Ezeket a szép napokat amit együtt töltöttetek,
ily hamar feledtetni nem lehet!
A lány felállt, s bement a házba,
rövid időn belül jött ki, s egy levelet szorongatott
kezében!Olvassa el kérem!!-mondta sírva!
aztán az öregember kinyitotta!
"Az igazi egyetlen szerelmemnek"Ez volt ráírva!
Bocsáss meg nekem hogy levélen keresztül,
mondom el neked, de összejöttem egy uj lánnyal,
akit én most tiszta szívből szeretek!
Ha a lány nevét most leírom elrontok mindent,
s én ezt komolyan nem akarom...
Egyszerűen szeretem!!A mi kapcsolatunk amugy sem
tarthatott volna örökre!De te voltál az igazi egyetlen szerelmem!
De most már csak barátként tekintek rád!
Mert rátaláltam a boldogságra!
Nem akartam szíved összetörni, de ez igy van
ezt kell szeretni!s mégegyszer SORRY!!!"
ennyi állt a levélben, s alány széttépte!
Felült a biciglijére s ment a barátnőjéhez!
Ideges volt dühös, de valamit tartott a kezébe,
egy papír volt, nem tudta senki sem rajat,
kivül mi áll benne....
2. FEJEZET
A barátnőjét meglátta a fiuval csokolozni, s
elgondolkodott milyen jó volt a fiuval lenni!
De ez már csak emlék, visszafordult a házához,
gondolkodott, hogy a barátnője hogy árulhatta el?!
A legjobb barátnőm volt, hogy tehette ezt velem?
papírt ragadott s egy tollat....s irta!!
"Köszönöm szépen, hoyg a legjobb barátnőmmel
jöttél össze, ezt megkeserülöd majd egyszer,
a barátnőmmel sokat beszéltünk rólad!S ne hidd hogy boldog leszel vele!
Én mindent tudok róla, de te még semmit sem!
Majd meglátod milyen!Csak a pénzedre megy!Én már ismerem!
De nem baj mondtam hogy megkeserülöd egyszer!Sokáig
ugy sem leszel vele!Majd mondja hogy ezt vedd meg, meg azt!
S utánna ott hagy!De igaz majd csak rádöbbensz!
Nem haragszom rád, de vedd úgy,hogy még élek!
De amikor e levél elérkezik hozzád, én már nem leszek
többé....Soha többé!Mert nem akarok szenvedni!SZERETLEK!
A sírom mélyén is, csak rólad fogok álmodni, szebbnél-szebbeket!"
S befejezte a levelet.Aláíráskánt egy könnycseppet ejtett.
S remegő kézzel tette a levelet zsebébe. Megcímezte...
S elindult a posta felé.De nem ért el addig!Összesett.
3. FEJEZET
Senki sem vette észre, hisz egy lélek sem ment arra, felé!
De épp, hogy eltelt egy 10 perc, jöttek arra!
Egy ismerős arc volt az, s kezét egy lány fogta!
A volt barátja volt az, a legjobb barátnőjével,
arra sétáltak...s mikor a fiú meglátta a lányt, felismerte,
s odaszaladt hozzá!Kezét megfogta, s megtalálta a levelet...
a zsebébe betette, a barátnője csak nézett...csodálkozott,
hogy segít a lánynak....
De a fiu a lelke mélyén még érzett valamit a lány után!
Felhívta a lány szüleit, rövid idő múlva jöttek sietve...
később hívták amentőket!Azok is kijöttek...
az egész falu szinte ott állt, s a lány melett
az öregember.Az öregember elmondta a fiúnak,
hogy a lány tiszta szívéből
szerette őt. Amikor neki megmutatta a levelet,
a lány arcán egy könnycepp
csorgott le. Aztán a levelet széttépte, s haza ment.
A fiú elgondolkodott a történteken...
Közben a mentősök bevitték a lányt a korházba...
A fiúnak eszébe jutott a levél!
Elő is vette amilyen gyorsan csak tudta,
Elolvasta!Nem hitte el ami a levélben állt,
hogy a barátnője csak a
pénzére hajt!Nem hitt a lánynak!
A lányt bent tartották 2 hónapig...
S a fiú nagy szomorúan bement a korházba
a 26-os szobába.Ott feküdt a lány
még mindig sebzett szívvel...Kérdezte te mit keresel itt?
A fiú csak annyit mondott
"igazad volt" de ezt a lány már nem hallotta...
eszméletlenül feküdt
a korházi ágyon.a fiú elkeseredett
s csak annyit mondott BOCSÁSS MEG NEKEM!
MÉG MINDIG SZERETLEK!CSAK
NEM VALOTTAM MAGAMNAK BE!BOCSÁSS MEG!
S ekkor bejött a szív működése a lánynak!
Mintha halotta volna az egészet!
A fiú nagyon megörült s megcsókolta a lányt!
A lány meglepődött s eltolta,
magától!Kérdezte ez mért volt?a fiú csak ennyit mondott:
Mert igazad volt!SZERETLEK ANGYALOM!
Mondtam én neked hogy mi lesz!Figyelmeztettelek!
Igen, de amikor először olvastam a leveled
akkor nem hittem el neked!
Sajnálom!szólt a fiú...a lány váratlanul elfordult,
s ezt mondta:Csak tudod, amióta bent voltam a korházban
2 hónapig elakartalak
felejteni, s ez félig-meddig sikerült!
S ha most kibékülnék weled lehet szenvednék!
Megértelek!-mondta szomorúan a fiú!
De újra sem kezdhetnénk?Adj egy utolsó esélyt!!
A lány enyit mondott...gondolkodok!
!A fiú megértően azt mondta!Rendben várni fogok!
4.FEJEZET
A lányt kiengedték rá 1 hétre,
s gondolkodott mi is legyen a fiúval meg vele!
Hisz még mindig szerette, de azért gondolkodott!
Mert amit vele tett,
egy keserű dolog!Épp hogy hazaért a
fiú egy csokor virággal várta,
akár régen, mikor kapcsolatuk alakulóban volt.
A kedvenc virágát vitte a lánynak,
a lány vissza emlékezett arra a pillanatra amikor
először adta neki a virágot a fiú.de hát az már rég volt.
5.FEJEZET
S a fiú ráköszönt!:Szijja!!s egyszercsak elkapta a lány derekát,
s azt mondta: mért irtad a levélben, hogy
már nem leszel, soha többé??-a lány megborzongott!:
-Mert aki voltam, már meghalt!-Rá vágat!
De nem ezért írta...mi tudjuk,
mert megakart halni a szerelméért!Csak nem modta el neki!
A lány kigondolt valamit ebben a pillanatban
s mondta:fogszabályzóm lessz!
A fiú csodálkozott, és megszólalt:
nem baj te ugy is gyönyörű leszel!-pirosodott el.
Elköszöntek!A lány ígéretét beis tartva
elment a fogorvoshoz, fogszabályzót csináltatni,
pedig épek voltak a fogai, csak azért
csináltattja, hogy a fiú elfeledje,
mert hát igy csunya lessz! 7 hónapos
fogszabályzót kért, ráis tették...
Mikor a fiú meglátta, nem tetszett neki...
El is kerülte!A lányba ekkor szörnyű érzés lett,
de hisz ezt akartam...de hááát akkor nem szeret igazán!
A barátai is csúfolják miattam,
de hát nem baj...legalább elfelejt!
6. FEJEZET
Eltelt 7 hónap, s lekerült a lányról a fogszabályzó.
Gyönyörű lett, szebb mint valaha.De 7
hónap alatt a fiú hozzá sem szólt,
nem akart vele mutatkozni.
A lány ezt megértette, de ha télleg
igazán szerette volna, elkellett volna türnie.
Amint kilépett az útra, a fiú vele szembe jött,
a fiú ráköszönt:Szijja Drága!
De a lány szomorúan ment tovább, a fiú nem sejtette miért...
Elkapta a lányt, s ennyit mondott,
gyönyörű vagy!Hol voltál eddig, hogy nem láttalak!?
De láttál!! Nem!! De!! De nem láttalak!!
Én voltam a fogszabályzós leányka!
A fiú elásta magát a földbe.
Nem emléxel, hisz a barátaid előtt letagadtál?
A fiú nem szólt semmit.
A lány továbbállt.A postás jött vele szembe
s adott egy levelet a kezébe.
Kinyitotta....A volt legjobb barátnője
köldte neki!Ideges volt, de elolvasta:
"Szia!Gondolom haragszol rám!Hisz
igaz, van miért, Sajnálom hülye voltam nagyon
Csak..csak..csak.. szomorú voltam, s
valakit az nap este megláttam,
részeg voltam nem tudtam mit csinálok, lefeküdtünk :(
S amikor megint találkoztunk, csak akkor
jutott eszembe, hoyg a te pasid..
Ezek után nem, mertem eléd állni,
tiszta lelkiismerettel..
Szóval kerültelek...De amikor jöttél
hozzám, s megláttál vele,elhiszem h
ogy sz*rul esett,
de hidd el nem akartam ezt tenni pont veled...
De amikor mondta hogy már nem vagytok együtt,
egy kicsit megnyugodtam...s megcsókolt....:(
pont akkor jöttél te...s amikor megmutatta a
leveled. igazad volt,
Pont 2 hónap után mutatta meg, s én bevalottam neki, hogy igen csak azért kellessz!
Ott hagyott..megértem...de pont neked
nem hitte el ezt...Meg csak azért voltam vele
együtt, hogy a volt pasim féltékennyé
tehessem...Meg, hogy az nap lefeküdtünk, ezek után
nem mondhattam neki hogy már nem
kellessz, hisz akkor kurvának gondolt volna!
Megbocsátassz?????????????????"
A lány gondolkodott, lehet hogy megkéne
bocsátani,nem tudja!A fiú szaladt
a lány után, a lány meg elszaladt a fiú elől, de a fiú utolérte.
Mit akarsz? kérdezte a lány!Téged!-Vágatrá a fiú!
Akkor hogy döntessz?együtt legyünk?
A válaszom nem!Ha igazán szerettél volna,
eltürted volna a fogzabályzómat, s a
barátaid előtt nem tagadtál volna le!Tudod
milyen sz*rul esett ez nekem??
Igen tudom, sajnálom!
De ide egy sajnálkozás nem elég!
Nem leszünk soha többé együtt!!!!!!!!!!!!!!!
A fiú tudta, hogy avval a témával elrontott mindent....hülye volt nagyon!Bevalotta!
De mondta a lány: a döntésem végleges!Hagyj békén kérlek!
S elfutott sírva a lány!A fiú utánna kiabálta:
Bocsáss meg!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!